Daniel naplója 2.

Június 19.
Az osztályfőnök meglepett képet vág, hogy bemegyek és valami halasztásról hablatyol. Motyogok neki valamit, hogy nem kell halasztanom, aztán megírom az érettségit. Mindenki sajnálkozva néz. Páran próbálnak beszélgetni velem, de nagyon nem érdekel a szánalmuk. Barbival kora délután találkozom a parkban. Velem volt a temetésen, de utána elküldtem, mert egyedül akartam lenni. Most jól esik, hogy feljön velem, mert félek a lakásban egyedül lenni. Elfekszem a fürdőkádban és ő elkezd rendet rakni. Mondom, hogy jöjjön be ő is a kádba, de valamiért úgy gondolja, hogy nekem most szomorúnak kell lennem és nem szabad szexre gondolnom. Baromira téved. Estére meghív az anyja, hogy vacsorázzak velük, de annyira sajnálnak, hogy inkább eljövök. Barbi utánam jön, de lerázom. Egész éjjel a városban lófrálok, csak hajnalban megyek vissza a lakásba.