Daniel naplója 5.

Június 24.

Nem bírtam aludni. Már reggel hatkor felébredtem. Baromira nem tudom elképzelni, mit kéne kezdenem magammal.
Itt ülök a palacsintázóban és bámulom az utcán járkáló hajléktalanokat.  A padokon rengeteg cigány ül, meg fekszik és nagyon hangosak.
A kedves pultosnő érdeklődik rólam és elmondom neki, hogy mi van velem. Csodálkozik, hogy nem ismerem anyámat. Végül megkínál ebéddel és nem fogad el pénzt, de nekem ez tökre ciki.
Barbi írja fészen, hogy nem érzi jól magát, de tudom, hogy hazudik. Közben beesik Máté és örülök neki. Nincs két óra és már részeg. Bevallja, hogy látta tegnap Barbit egy Bence nevű szőke köcsöggel a parkban és kézen fogva sétáltak meg minden. Hazamegyek és Máté jön velem.
Asszem Máténak agyára ment a fű meg a sok alkohol. Délután azt mondta, szerinte jó pasi vagyok. Megkértem, menjen el és el is ment. Haragszom rá kicsit, amiért felfedte Barbi titkát.
Barbi többször rám írt, de nem válaszoltam. Jobb, ha elgondolkozik kicsit.
Este van, és itt vagyok pár haverral a palacsintázóban. Megint részeg vagyok, de jobb így. Baromira fogy a pénzem, valamit csinálnom kell.