Daniel naplója 4.

Június 22.
Hív apám haverja, aki ügyvéd és segíteni akar. Elhív ebédelni és órákig magyaráz, de nem fogom fel, amit mond. Annyi megmaradt az agyamban, hogy pénzem nincs, mert valami hitel miatt a bank elvitte a számláról és zavarosan magyaráz valami közös üzletről, amit a faterral csináltak, de szerintem kamu az egész, végül erre hivatkozva átad nekem egy borítékot százezer Forinttal. Elveszem a borítékot és megköszönöm, aztán hagyom, hogy elvigyen Barbiék házához. Barbi nincs otthon, csak a nővére, úgyhogy eljövök, mert a csaj nagyon rámenős és most nincs kedvem végighallgatni, hogy miért inkább őt és ne a húgát dugjam. Mobilon hív az osztályfőnök, kéri, menjek be délután. Bemegyek és már megint nagy a szánakozás, még az igazgató is részvétet nyilvánít. Segíteni akarnak valami szociális dologban, de nem hallgatom végig. Eljövök a suliból és véletlenül összefutok Barbival. Megegyezünk, hogy ma nálam alszik és főz vacsorát is. Asszem rászoktam a dohányzásra, de Barbi előtt titkolom.

2015.06.23.
Az ügyvéddel többször beszélek naponta, mert múlik, az idő és a lakás tulajdonosa már erőszakosan ki akar rakni, pedig még nincs hónap vége. Az érettségim totál ötös lett, minden tárgyból, az osztályfőnök szerint felvesznek az egyetemre, de ez engem nem nagyon érdekel. Az érettségi bizonyítványommal kisétáltam a temetőbe. A koszorúk elszáradtak, valamit kéne csinálni velük, de nem tudom mi a szokás ilyenkor, inkább eljövök haza.
Szakad az eső és semmi kedvem kimozdulni. Barbi nem áll szóba velem. Egész nap hívogattam, de nem veszi fel.